Gyülekezetünkből négyen már nagyon vártuk szeptember második hetét, hogy elutazhassunk Berekfürdőre, ahol már több alkalommal részt vettünk a csendes hét programjain. Egyrészt, azért, hogy kikapcsolódjunk a napi rutinból, másrészt ez óriási lelki feltöltődés is. Naponta 3 alkalommal Istennel együtt lenni, zengő énekkel dicsőíteni lelkileg felemelő érzés.
Minden reggel az áhítat, a délelőtt előadások és esti áhítatok során Isten igéje szólt nagyszerű előadók, a békési és a csongrádi egyházmegye lelkészei által. Az istentisztelethez hasonlóan énekeket énekeltünk közösen. Olyan felemelő érzés volt, amikor 60 ember torkából szóltak csodálatos református énekeink. Ezen elfoglaltságok között jó idő esetén lehetett strandolni a közeli gyógyfürdőben. Jó volt találkozni régi ismerősökkel, megismerni más gyülekezetek lelkészeit, tagjait és megismerni, hogyan élik vallásos életüket. Így sokat inspirálódtunk, sok ötlettel találkoztunk.
Ebben az évben a Csendes hét témája ez volt: Mi Isten szolgálatában állunk (1Kor 3,9a)
A hétfő esti áhítat előadója Demeter Ottó, békési esperes volt, aki igemagyarázatban arról szólt, mi kell ahhoz, hogy Isten szolgálatába álljunk:
1./ Mindennél jobban szeressük Istent.
2./ Bízzunk benne. (hisz Isten tudja mi jó nekünk) 3./ Engedelmeskedjünk akaratának. 4./ Töltsük be azt a célt, amire megalkotott minket. Isten szolgálatát jutalomnak kell felfogni – hogy szolgálhatjuk Őt. Előadás után közös ima volt a lelkészekért, hiszen 2023. a „Lelkipásztorok Éve”.
Másnap reggel a reggeli áhítatot a szarvasi gyülekezet lelkipásztora, Pentaller Attila, majd az előadást „Gyülekezet, mint a szolgálók közössége” címmel Barát János a gyulai gyülekezet lelkipásztora tartotta. Ebben az évben presbiter választás előtt áll Református Egyházunk, ezért volt fontos ez az előadás. Hangsúlyozta, hogy szolgálók között fontos a pontos információ áramlása. A szolgálat alapja az elhívás és a küldetés. Istent szolgálni, csak templomba járó közösségben lehet. Virtuális keresztyén szolgálat nem lehetséges. A szolgáló közösség átalakíthatja a gyülekezet életét. Frissen megtért gyülekezeti tagot ne állítsunk presbiteri szolgálatba. Előadás után Hegedűs István lelkipásztor, Markó István főgondnok tanúságtételét hallgattuk Békés megyéből, majd Stefán Zoltán Makó-Újvárosi lelkipásztort hallhattuk. Minden nap 17 órától közös imádság volt. Kedden az esti áhítatot Mándi Kitti hódmezővásárhelyi lelkipásztor tartotta. Áhítatába arról szólt, hogy szolgálatunk középpontjában mindig Isten legyen, és Isten dicsőségére végezzük dolgunkat.
Szerdán a reggeli alkalmat, Tóth Zoltán füzesgyarmati lelkipásztor a Mt 25,14-29 igeszakasz alapján tartotta, majd Török Csaba az Presbiteri Szövetség elnöke Debrecenből arról szólt, hogy egyre kevesebb gyülekezeti tag vállalja a presbiteri szolgálatot, és ez a jelenség országosan is észlelhető. Fiatalítani szükséges a szolgálattevőket. Ezután személyes bizonyságtevők szóltak hozzánk: Vésztőről Erdei Gábor MRPSZ szervező, és Dr. Orosz Adrienn vallástanár Szegedről.
Csütörtökön a reggeli áhítatot Busch Péter, Kálvin téri lelkész tartotta az 1Tim, 4.12-16. igeszakasz alapján. Igehirdetésében kifejtette, hogyan legyünk mint szolgálattevők gyülekezetünk példaképe. Gilicze Andrásné Szentes-Felsőpárti lelkipásztor a Nőszövetség munkájáról számolt be. Este Dr. Gál Botond és felesége Dr. Czeglédi Mária előadását hallgattuk meg. Az esti áhítaton Kondrát Zoltán, Makó-Belvárosi lelkipásztor igehirdetése „Munkatársak Krisztusban” címmel hangzott el.
Másnap reggel az előzőnapon elhangzott előadások, bizonyságtételek összegzése történt, majd az úrvacsorás istentiszteleten Juhász András csongrádi esperes hirdette Isten Igéjét az 1Pt 5,1-5 igeszakasz alapján, majd úrvacsorai közösséggel zártuk a csendes hét alkalmát.
Hálásak vagyunk elsősorban Istennek, hogy részt vehettünk ezen az előadássorozaton, valamint saját egyházközségünknek és valamennyi Békési és Csongrádi Egyházmegyéhez tartozó gyülekezetnek.
Nagy Sándorné
„Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget. Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom sokáig.”
Zsoltárok könyve 62, 2-3
