A Házasság Hete szegedi rendezvényeinek egyik utolsó alkalmára Honvéd-téri templomunkban került sor.
Istentiszteletünket a szokásos liturgián kívül, erre a délelőttre ökumenikussá alakult énekkarunk, a Szegedi Kis István énekkar hangjai vezették be.
Az igehirdetéssel szolgáló Szaplonczay Miklós görög katolikus pap Péter első levele 3. fejezetének 7. verse alapján hirdette közöttünk a házasságon belüli egyetértés Istentől rendelt szépségét. A férfi és a nő szövetségéből adódó kihívásokat sorra véve megerősödhettünk abban, hogy a házasság és a család gyönyörűsége egyedül úgy válhat teljessé, ha kapcsolatainkat Isten Lelkének vezetése alá helyezzük.
Úrvacsorai közösségünk alatt azok a vendégeink, testvéreink is a templomban maradtak, akik nem járultak a kenyeret és bort átadó lelkészek elé. Jelenlétükkel, összekulcsolt kezeikkel élték meg a Jézus által rendelt közösséget.
Az istentisztelet előtt kiosztott, majd a vége felé összegyűjtött igekártyákból a kijáratnál mindenki vehetett egyet, hogy imáiban hordozza azt a testvért, és annak kérését, amit a kis cédulára fogalmazott.
Az áldott hosszúságúra nyúlt istentiszteletünk után mindenkit szeretetvendégségre invitáltunk. A hagymás-zsíros kenyerek, édes és sós sütemények, meleg tea és még melegebb (forralt) boros csészék mellett “zárásig” folytatódtak a házasságról, gyerekekről, Isten által adott jövőnkről folytatott “asztali” beszélgetések. A mi Urunk kegyelme legyen a még nem, a már nem, és a most is házasságban élők mindennapjain.
Kereskényi Sándor
lelkipásztor
